Attól függ. Az ügyvédi megbízás elvállalásához alapvetően szükségesnek tartjuk a személyes találkozást. Ennek több szempontból is jelentősége van. Egyrészről a személyes egyeztetés alkalmával lehetőség nyílik az ügy előzményeinek, körülményeinek részletes átbeszélésére, a megbízó igényeinek feltárására, kérdéseinek megválaszolására. Másrészről az ügyvédi megbízás elvállalásának feltétele, hogy az ügyvéd meggyőződjön a megbízó személyazonosságáról, arról, hogy a megbízásra vonatkozó felkérés, és a megbízás ellátásához szükséges meghatalmazás ténylegesen a megbízótól származik.

Az ember életében ingatlan vásárlására, egyéb ingatlan ügyletre viszonylag ritkán kerül sor, az ingatlan megszerzése a családi kasszát általában jelentősen megterheli. Az ingatlan megszerzéséhez a vételáron felül további költségek is kapcsoldóhatnak (pl. ingatlanközvetítői díj, banki kölcsön felvételével kapcsolatos díjak, értékbecslés, földhivatali díj, stb.). A kiadások csökkentése érdekében gyakran felmerül annak igénye, hogy a szerződéskötésnél eljáró ügyvéd ne szerezzen be friss tulajdoni lapot, hanem a szerződő felek által rendelkezésre bocsátott korábbi tulajdoni lap adatait használja fel, mondván, a tulajdoni lap beszerzése óta az ingatlannal kapcsolatban semmilyen változás nem történt.

Az ingatlan ügyletek nagyságrendjük miatt is fokozott kockázattal járnak. A korábban beszerzett tulajdoni lap kiállítása és a szerződéskötés napja között az ingatlannal kapcsolatban olyan változások következhetnek be, amelyek az ügylet meghiúsulásával is járhatnak. Ezen változások egy része a tulajdonos tudtával, más részük azonban a tulajdonos tudtán kívül is bekövetkezhet (pl. esetleges jelzálogjog, végrehajtási jog, zár alá vétel, jogorvoslat, perfeljegyzés, stb.). Ezen kockázatok elkerülését célozza az ingatlan jogi helyzetének minél pontosabb megismerése, a naprakész tájékozódás. Erre tekintettel minden ingatlant érintő ügyben kifejezetten javasoljuk a szerződés kötéshez legközelebb eső munkanapon friss tulajdoni lap beszerzését.

A 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet szól az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. A jogszabály európai uniós kötelezettségre tekintettel került megalkotásra, és több más jogszabállyal együtt azt a célt szolgálja, hogy az épületek kevesebb energiát fogyasszanak. Ennek eléréséhez az energetikai tanúsítvány egy eszköz, amely az épület (lakás) energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire.

Energetikai tanúsítvány készítése kötelező új épület építése, meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység (pl. lakás) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása esetén.

Új épület építése esetén az energetikai tanúsítvány elkészítettéséről az építtetőnek kell gondoskodnia, a használatbavételi engedély kiadását követő 90 (kilencven) napon belül. Meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység (pl. lakás) átruházása vagy bérbeadása esetén a tanúsítványt az eladónak, illetve a bérbeadónak kell beszereznie és átadnia a vevő, illetve bérlő részére.

Nem kell tanúsítványt készíteni

• a használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;

• ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;

• a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

Nem szükséges tanúsítvány az alábbi ingatlanokhoz:

• 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épület;
• az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épület;
• a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épület;
• hitéleti rendeltetésű épület;
• a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épület;
• mezőgazdasági rendeltetésű épület;
• azon épületek, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
• műhely rendeltetésű épület;
• a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezet.

A tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik. A tanúsítás költsége a tanúsításra fordított munkaidőtől és a tanúsítási feladattól is függ.

2015. januártól bevezetésre kerül az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER), amely a fuvarlevelek elektronikus (utólagos ellenőrzést megkönnyítő) adatbázisa lesz. 2015. január 01. napjától csak olyan adózó folytathat közúti árufuvarozási tevékenységet, aki rendelkezik EKAER számmal, azaz csak olyan árut lehet közúti árufuvarozásra bocsátani, amelyet a szállítás előtt bejelentettek az adóhatóságnak. A bejelentést az adózó vagy törvénye képviselője, állandó meghatalmazottja, vagy az a természetes személy teljesíti, akinek az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER rendszer elektronikus felületén felhasználónevet és jelszót biztosít. A bejelentés elmulasztása esetén az adóhatóság zár alá veheti a szállítóeszközök rakterét, lefoglalhatja a rakományt, és a be nem jelentett áru értékének 40 %-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Bővebb információ a www.ekaer.hu weboldalon.